Nem is olyan régen kipróbáltam az Elegy for a Dead World nevű játékot, ami alapvetően egy írós-ihletős aranybánya. Három poszt-apokaliptikus világba juthat el az ember fia, azon belül pedig írhat különböző promptokra vagy teljesen saját kútfőből. Elképesztően felszabadító egyébként mindenhogyan - főleg elsőre. Ahogy mész az egy szem karaktereddel egy teljesen ismeretlen helyszínen, és a pálya meghatározott pontján tovább- és továbbírod a történeted. Tényleg, semmi tervezgetés, csak beleugrás az írásba. (Ez amúgy találó, mert a játék is úgy kezdődik, hogy kidobnak a világűrbe.)
Mindenesetre most nem a játékban született irományomat osztom meg (főleg mert angolul van meg, az én szegényes angol szókincsemmel), de hasonló koncepcióban született ez a 100 szavas is. A tervek szerint még folytatni fogom valamikor hasonló egypercesek sorozatával, és majd írásról írásra építgetem ki a világomat. (Ez különösen hasznos, ha már pont világépítésben vagyok gáz, és azt kéne leginkább gyakorolnom, meg azzal kéne kísérletezgetnem.)
Szóóóval ezzel a kis anekdotával a hátunk mögött következzen a 100 szavas, amiből egyelőre sok nem derül ki. (De nem sokkal kevesebb, mint amennyit én tudok.)
